Foglakozási megbetegedéseknek nevezzük azokat a betegségeket, amelyek ok-okozati összefüggésbe hozhatók a foglalkozással. Általában ezek hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlások, de létrejöhetnek akutan vagy a foglalkozás gyakorlását követően is. Hátterében a munkavégzés, munkakörnyezet, munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai ágensek állnak, de okozhatja a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb megterhelése is (pl. monotónia). A foglakozási betegségek diagnózisa akkor mondható ki, ha a betegség klinikai képe és a munkahigiénés diagnózis összeilleszthető. Utóbbi - főleg idült megbetegedések esetében - kellő körültekintést igényel: megállapítható-e az ok-okozati összefüggés és ha igen a jelenlegi munkahelyen következett-e be. Fontos, hogy lehetőség szerint álljanak rendelkezésre a korábbi munkahelyeken betöltött munkakörökről, expozíciós viszonyokról, megterhelési jellemzőkről, munkaegészségügyi vizsgálatról adatok.
       A foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos köteles jelenteni a munkáltató székhelye szerinti Regionális Munkavédelmi Felügyelőségnek. Ez a hasonló esetek jövőbeli prevencióját szolgálja. Ezért egyrészt a Munkavédelmi Felügyelőség szükség szerint intézkedik a munkaegészségügyi, közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok megszüntetésére a hasonló, esetek előfordulásának megelőzése végett. Másrészt a munkáltató - aki felelős a munkahelyi egészségért és biztonságért - köteles a felügyelőség intézkedése szerint eljárni és olyan munkaegészségügyi szabályozásokat, technológiai módosításokat stb. foganatosítani, amelyek alkalmasak a további esetek megelőzésére.
        A foglakozási megbetegedések kártalanítandók!

 

Megfelelő kockázatelemzéssel, a munkahely körülményeire szabott gondos üzemorvosi tevékenységgel a foglalkozási betegségek kialakulása megelőzhető!