1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

 

A törvény lényege:
 

     Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.
      A jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági ill. munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősít. Ezeket a tevékenységeket a munkáltató csak munkavédelmi ill. munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező (foglalkozás-egészségügyi, üzemorvosi) személlyel végeztetheti. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése a munkáltató feladata, ehelyett pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalóknak nem adhat. A törvény kimondja, hogy a munkáltató köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, tehát el kell készíteni a kockázatértékelést.
      A fentiek hatósági felügyeleti rendszerét az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség végzi. A törvény megteremti a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának is.

 

A jogszabály teljes szövege


33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

 

A rendelet meghatározza
- annak vizsgálati rendjét, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni,
- a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat rendjét,
- annak megállapítási rendjét, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti,
- az alkalmasság elbírálásában közreműködő egészségügyi szervek, a munkáltató és a dolgozó feladatait.


A jogszabály teljes szövege


89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

 

Meghatározza a foglalkozás-egészségügyi szolgálató által maximálisan ellátható dolgozói létszámot, és a tevékenységek foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolásának szabályait. Útmutatást ad a munkáltatónak, hogy milyen esetekben kell főműszak-időben biztosítani egy orvos és egy ápoló jelenlétét.
     Könnyebbség a munkáltatóknak, hogy a 351/2010 (XII. 30.) Korm. rendelet a fenti rendelet 2. §. (2)-(4) és 4. §. (1)-(2) bekezdését hatályon kívül helyezte, ezáltal megszűnt a munkáltatóknak, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igénybevételével és tevékenységével
kapcsolatosan a munkavédelmi felügyelőség részére szóló bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége.

Tehát a fentiek alapján 2011. január 1-jétől nem kell a munkáltatónak:
    A tevékenysége megkezdését követően bejelenteni alapadatait, tevékenységét, a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató adatait, továbbá a munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását, valamint a változásokat évente, illetve soron kívül jelenteni.
   
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy - a bejelentési kötelezettség megszűnésétől függetlenül – a munkáltató továbbra is köteles foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítani. A munkáltató ezen kötelezettségének teljesítését a munkavédelmi felügyelőség továbbra is ellenőrzi.

 

A jogszabály teljes szövege